KÖNYVMORZSÁK

  Ezúttal Szőts Zoltán Oszkárnak, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársának, „Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye” című, 2014-ben megjelent hiánypótló könyvét mutatjuk be. A könyvből sok érdekességet ismerhetünk meg. Többek között, hogy a mai Országos Széchényi Könyvtár 1949-ig a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztálya volt. Igaz jelentős osztálya, amelynek vezetői: előbb Fejérpataky László, később Melich János voltak. akiknek egyedülálló első világháborús gyűjteményt sikerült létrehozniuk, amely 176.000 könyvtári egységet tartalmazott. Gyűjtési területe mind tartalmilag, mind pedig földrajzilag széles körű volt. Ez a sokszínűsége lett később a veszte is, ahogy a könyv szerzője írja: „[…] tanmese, melyet a gyarapító könyvtárosoknak hosszasan kellene tanulmányozniuk azért, mert egy életre megtanulható belőle, hogy a túlméretezett gyűjtőkör, a fedezet nélküli gyarapítás, a megbízottaknak adott biankó megbízások milyen veszélyeket rejtenek magukban.”

  Teszik fel a kérdést a könyv címében. A kérdés jogos, hiszen ezek elemzése és helyzetértékelése nélkül nem tudna a magyarországi cigányság megoldásokat találni a mai gyakran kényes állapotokra. A következőket írja a kötet ismertető szövege: „A gyűjtemény a magyarországi cigányságról, múltjáról, jelenéről, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről ad alapvető és megbízható információkat.” Igaz a mű 1983-ban íródott, de sok adata a mai napig használható mind az olvasóközönség, mind pedig a kutatók számára. Egy pillanatképet tükröz a cigányság rendszerváltás előtti közvetlen időszakából. Számos fejezete használható és időtálló, főként a letűnt korszakokról szól részek. A gyűjteményes válogatás a cigányság hazai viszonyait kísérli meg sokféle szempontból vizsgálni. A kötetet Szegő László szerkesztette és válogatta összesen tizennyolc szerző kisebb nagyobb tanulmányaiból összeállítva. A szerzők közül csak néhány jelentősebb szakember felsorolására van lehetőségünk úm.   Szegő