…honnét jöttek-merre tartanak?

 

Teszik fel a kérdést a könyv címében. A kérdés jogos, hiszen ezek elemzése és helyzetértékelése nélkül nem tudna a magyarországi cigányság megoldásokat találni a mai gyakran kényes állapotokra. A következőket írja a kötet ismertető szövege: „A gyűjtemény a magyarországi cigányságról, múltjáról, jelenéről, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről ad alapvető és megbízható információkat.”

Igaz a mű 1983-ban íródott, de sok adata a mai napig használható mind az olvasóközönség, mind pedig a kutatók számára. Egy pillanatképet tükröz a cigányság rendszerváltás előtti közvetlen időszakából. Számos fejezete használható és időtálló, főként a letűnt korszakokról szól részek.

A gyűjteményes válogatás a cigányság hazai viszonyait kísérli meg sokféle szempontból vizsgálni. A kötetet Szegő László szerkesztette és válogatta összesen tizennyolc szerző kisebb nagyobb tanulmányaiból összeállítva. A szerzők közül csak néhány jelentősebb szakember felsorolására van lehetőségünk úm.  Szegő László, Farkas Pál, Rostás-Farkas György, Karsai Ervin, Kotnyek István etc.

A témakörök is változatosak: „A cigánykérdés”; „A romológiai kutatások története”; „A cigányok története”; „A cigány nyelv”; „A hagyományos cigány közösségek belső szerkezete”; „A cigányok hiedelemvilága”; ezen kívül a cigány irodalom, az oktatásügy és számos egyéb terület kerül bemutatásra a könyvben.

A sok-sok érdekesség közül izgalmasak a cigányság babonás szokásairól Rostás-Farkas György által írottak: „…Vásárral kapcsolatos hiedelmek: Vásárba menés előtt nem szabad pénzt kiadni a házból, mert a pénzzel odaadja az ember a szerencséjét is. A vásár előtt és alatt nem szabad a vásározónak enni, csak inni, nehogy „megegye” a szerencséjét. […] Állatokkal kapcsolatos hiedelmek: A cigányok életében főleg a vándorlásuk ideje alatt, de még a mai napig is a kutya meg a ló foglalja el az első helyet. Ezeket az állatokat úgy kezelték, mint leghűségesebb segítőtársaikat. […] Mikor ezek az állatok elpusztultak, ugyanolyan módon temették el, mintha családtagok lettek volna. Sírjukra keresztet tettek, elsiratták őket. Olyan fájdalommal váltak meg tőlük mint szeretteiktől. Ezek az állatok a túlvilágon is tovább élnek úgy, mint a földön, és tovább szolgálják gazdájukat.  A sündisznó valamikor ember volt. Egy nagy keleti városban volt egy szent hely, ahova a hívő lelkek jártak vezekelni bűneikért. Egy templom kertjében a szertartások alatt a papok paráználkodtak. Mikor Isten ezt meglátta, a paráználkodókat sündisznókká változtatta, és azzal súlyosbította a rájuk mért büntetést, hogy tüskéikkel megközelíthetetlenné tette őket....”

A kötet számos kitűnő rajzzal van illusztrálva, ezzel bemutatva cigányság sokrétű kultúráját. Egyes hagyományos cigány dalok szövegei és kottái is megjelentek a gyűjteményben.

A kötetet minden kedves olvasónk figyelmébe ajánljuk, akiket érdekel a hazai cigányság kultúrájának és múltjának színvonalas módon való bemutatása.

(Cigányok honnét jöttek-merre tartanak? Szerk. Szegő László. Kozmosz Könyvek. Bp., 1983., 393. p.)

Albert Iván