Freud díványának titokzatos alakjai

 

Mikkel Borch-Jacobsen dániai születésű filozófus, a seattle-i Washington Egyetem oktatója Freud pácienseiről írt érdekfeszítő könyvet. A szerző a pszichoanalízis, a hipnózis és a pszichiátria történetének elismert kutatója, aki ezen munkájában Freud számos ismert eseteinek alanyairól rántja le a leplet és ismerteti meg az olvasókat a gyakran csupán becenéven, vagy monogramjukról ismert húsvér emberekkel. Vajon kiket takart, leplezett Freud? Ki volt a Patkányember, a Farkasember, Dóra, a kis Hans és sorstársaik? Borch-Jacobsen harmincnyolc portrén keresztül mutat be harmincnyolc élettörténetet a fellelhető források tükrében.

A könyv nem csupán  az életrajzi elemekre szorítkozik, de röviden ismerteti a páciensek felmenőit, szüleit, életkörülményeit és azon alapszituációt, közeget, amelybe beleszülettek. Ezután kifejti magánéletüket, szakmai pályájukat, valamint pszichésen kóros állapotuk megjelenését, a Freud előtti kezelésüket és megállapított kórképüket. Ezt követően bemutatja a Freud által felállított analízis eredményét, gyakran az évekig tartó kezelések folyamatát és a változó kórképet (Freud gyakorta az éppen aktuális elképzeléséhez, elméletéhez, esettanulmányának igazolásához alakította-A.I.). Általában hisztériát és homoszexualitást minden páciensénél diagnosztizált.

A műből megismerjük Freud szakmai (orvosi, pszichiátriai) kapcsolatrendszerét (Josef Breuer, Carl Gustav Jung, Robert Binswanger, Jean Martin Charcot, Oskar Pfister, Abraham Arden Brill, Horace Frink, Ruth Mack Brunswick, Ferenczi Sándor stb.) és baráti körét (Ernst Fleischl von Marxow orvos, Ludwig Rosenberg és Oskar Rie gyermekorvosok). A Freud által igencsak kedvelt szombati tarokkpartin is elmaradhatatlan kártyapartnerei voltak Rosenberg, Oskar Rie, valamint Alfred Rie, Friedrich Eckstein és Hermann Teleky belgyógyász.

Az esettanulmányokban szereplő személyek életrajzán keresztül megismerkedhetünk a századforduló Bécsének életével, az Osztrák-Magyar Monarchia világával. A Monarchia megszűnését követő inflációs időszak különösen rámutat, hogy Freud számára nem elhanyagolandó tény volt a magas óradíja. Ebben az időszakban csak valutában fizető kuncsaftok látogathatták híres díványát, akik főként az elit köréből rekrutálódtak. A könyvből az is kiviláglik, hogy pályája időszakában nem csupán a legkeresettebb pszichiáternek számított, de honoráriuma is kimagaslott kortárs kollégái közül. Horace Frink esténél az is kiviláglik, hogy anyagi támogatás esetében Freud is kedvezőbben nyilatkozott a támogató személyéről. A Frink által analizált, new-yorki zsidó elithez tartozó Angelika Wertheim Bijurról van szó, aki előbb Frink szeretője lett, majd később összeházasodtak (ezt Freud is támogatta). Amikor Mrs. Bijur megígérte, hogy támogatja Freud pszichoanalízis témájú munkáinak kiadását és forgalmazását, akkor nyomban nagyszerű asszonynak titulálta.

Freud számos páciense magánéletébe, szexuális szokásaiba, házasságába is tanácsot nyújtott, konkrétan beavatkozott. A Frink-Bijur házasság mellett ilyen volt Pálos Elma esete is. Freud és a pszichoanalízis feltétlen követője volt a zsidó származású magyar orvos, Ferenczi Sándor. Ferenczi szeretője lett Pálosné Altschul Gizella, akit egyben orvosaként analizált. A későbbiek során beleszeretett Gizella leánygyermekébe Elmába, akivel már eljegyzést tervezett. Ferenczi azonban döntésképtelennek bizonyult ezen szerelmi háromszög esetében és házassági tanácsért Freudhoz fordult, akihez Elmát elküldte Bécsbe analízisre. A felek és Freud között számos levélváltásra is sor került. Az eljegyzés végezetül kútba esett, majd később Elma más felesége lett. A könyv azt is boncolgatja, hogy Freud és sógornője (Minna), milyen viszonyt ápoltak egymással, a barátok és kollégái is vallanak kapcsolatukról. Egy bizonyos, Sigmund a társasági életben nem nejével, hanem rendszerint Minna társaságában jelent meg.

A könyvből kitűnik a pszichoanalízis felkapottsága, annak globális elterjedése. Belepillanthatunk a Bécsi Pszichoanalitikus Társaság életébe, de megismerkedhetünk a tengerentúli terjeszkedésbe is, éppúgy minta New-York-i Pszichoanalitikus Társaságéba és annak vezetőváltozásaiba (ki volt éppen a Freud által támogatott személy-A.I.)

Az életrajzokból kibontakozik a nyüzsgő, kozmopolita Bécs világa, Freud barátainak, kollégáinak, betegeinek és azok rokonainak kapcsolati hálója. Kitűnik, hogy a harmincnyolc kezelt jelentős része zsidó származású személy volt, vagy egyéb módon (rokonság, üzlettárs stb.) kötődött a zsidósághoz. Az is kiderül, hogy egy-egy zsidó család az Osztrák-Magyar Monarchia mely részéből érkezett, származott és véglegesen letelepült-e Bécsben. Kirajzolódik a könyvből, hogy Freud főként a bécsi nagypolgári, arisztokrata elit köréből fogadta legtöbb páciensét. Csak néhány zsidó családnevet említünk érdekességként: Pappenheim, Bauer, Gomperz, Jeiteles, Weiss, Silberstein, Eckstein, vagy éppen a híres karmester Bruno Walter. A monarchián kívülről az Amerikai Egyesült Államokból is volt számos betege, de még a cári birodalom arisztokráciája is megfordult díványán Szergej Pankejev személyében.

Minden érdeklődő figyelmébe ajánlom ezen érdekfeszítő könyvet, akik kíváncsiak a múlt századforduló bécsi viszonyaira és iszonyaira ( a számos beteg tragikus életútjára és betegségének következményeire-A.I.), valamint a pszichoanalízis bécsi, monarchiabeli, európai és amerikai elterjedésére, népszerűvé válására, mind a szűkebb szakma, mind a gazdag elit rétegek köreiben.

Mikkel Borch-Jakobsen: Freud páciensei. Mítosz és valóság. Corvina Kiadó Kft., Budapest, 2022.

Albert Iván  

Megjelent: Új Élet, 2023. május 15., 6. p.

https://mazsihisz.hu/kozossegeink/zsido-sajto/uj-elet-a-magyarorszagi-zsido-hitkozsegek-szovetsegenek-lapja