A cigányság múltja és jelene


 A cigányság történetét sokszínű szempontból írt könyvet mutatunk be olvasóink számára, melynek szerzője sir Agnus Fraser. A könyv címe: A cigányok.

Az első fejezet 20 oldalon különféle segédtudományok felhasználásával vizsgálja a cigányság eredetét: nyelv, antropológia, glottokronológia (másként lexikostatisztika).

A szerző bemutatja a vándorlások történetét kiindulva Indiából Perzsán át Örményországig, a Bizánci Birodalomtól a Balkánig, majd az Európába történt középkori bevándorlásuk állomásait. Kitér a kezdeti kedvező fogadtatásukra a menlevelek által, amikor még egzotikus kuriózumnak számítottak Európa-szerte. A 15. század második felétől azonban megfordult kontinensünkön az irányukban történt pozitív hozzáállás, a kialakuló kora újkori nemzetállamok krónikái már megtűrt—üldözött népcsoportként tudósítanak róluk. Ezután számos európai államban a kiűzetés sorsa várt rájuk, de pl. Hispániában a spanyol inkvizíció is mostohán bánt velük. A kora újkori Európa kivetette őket magából.

A könyv bemutatja a cigány nép történetének teljes kálváriáját, Európán kívül pl. az Oszmán Birodalomban betöltött helyüket és szerepüket. A szerző kísérletet tesz arra, hogy a cigányságot érintő negatívumokat és pozitívumokat egyaránt bemutassa sokféle aspektusban és számtalan példán keresztül megvilágítva.

Nagy hangsúlyt fektet a cigányság sokszínű kultúrájának bemutatására mind térbeli, mind pedig időbeli síkon. Megmutatja a monográfia a zenei, mesterségbeli kultúrájukat, vallási sokszínűségüket (mindig az adott földrajzi terület vallását vették fel), hiedelemvilágukat és társadalmi rendszerük hierarchikus rendszerét.

Rávilágít arra, hogy az ipari forradalmat követően miként változtak a cigányság hagyományos életvitelének keretei.

A könyv kitér magyarországi és erdélyi viszonyaikra, életmódjukra is. Megismerteti a letelepülő életforma cigányságot érintő hátulütő aspektusait.

Teljes fejezete szán arra, hogy a 19. század elejétől teret nyerő fajelmélet, majd annak 20. századi áltudományos kutatásai-kísérletei miként torkollottak a cigány nép holokausztjába.

Az utolsó fejezetben „Modern idők” címmel sorra veszi a cigányság mindennapjait érintő változásokat társadalmi, kulturális, vallási és egyéb téren.

A könyvet egyedülálló, minden fejezetre kiterjedő soknyelvű bibliográfia, majd egy kiváló szó – és névjegyzék zárja.

Minden olvasónk szíves figyelmébe ajánljuk ezt cigányságról szóló alapművet, amely mind a kutatók, mind pedig az érdeklődő olvasók számára számos apró és sokszínű részleten, történeten keresztül, tudományos igényességgel ismerteti a cigányság múltját és jelenét.

(Sir Agnus Fraser: A cigányok. Osiris Kiadó, Bp., 1996., 335 oldal)

Albert Iván

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A piros könyv rejtélye

Kép
  Amikor az asszony leemelte a piros borítóba kötött könyvet a hamburgi könyvtári polcról élete pillanatok alatt megváltozott. A német Jennnifer Teege belelapozott a könyvbe és édesanyja, Monika Göth élettörténete volt olvasható benne. Az ő édesanyja, rögtön felismerte egy képről. Árvaházba kerülése előtt, neki is Göth volt az eredeti, születési neve. A másik képen egy oldalról fotózott, nyitott szájú férfi tűnt elő, kezében egy fegyverrel. Majd egy padon ülő virágmintás nyári ruhát viselő nő tekintett rá a következő fotóról: aláírás Ruth Irene Göth, vagyis a nagyanyja.   Felrémlett neki a Schindler listájából a Göth név, Amon Göthé, a táborparancsnoké, a pszichopatáé, aki a tábor deportáltjait, zsidó embereket, örömmel és kéjjel ölt teraszáról, hírhedt távcsöves puskájával. Kiment a könyvtárból, leült egy padra, az autóját épp szemben parkolta le, mégsem volt képes vezetni. Hívta a férjét, aki hazavitte. Számos kérdés kavargott a fejében a filmről, a könyvről, a Schindl...
További információk

Kivonulás Egyiptomból

Kép
  Egyiptomi szefárd családtörténet, némi askenázi beütéssel   A könyv szerzője André Aciman kortárs amerikai író. aki 1951-ben az egyiptomi Alexandriában született, törökországi és olaszországi felmenőkkel rendelkezett, amelyek a könyv történetfonalában is fontos szereppel bírnak. Regényének alcíme memoár , amely utal arra, hogy a regény a szerző életéből merített családtörténet. Egy többgenerációs szefárd zsidó család életét mutatja be dióhéjban, az 1905-ös Egyiptomba való bevonulásuktól, az 1965-ös kényszerű kivonulásig . Az író hatvan év történéseit meséli el saját látásmódjával, gyakran a nyers tények felvillantásával, miközben megtörtént eseményeket fűszerez meg briliáns humorával. Sokszor vegyülnek a tragikus élethelyzetekbe igazi olaszos, hirtelen kirobbanó veszekedések, gyorsan lezáruló kibékülésekkel, amelyeket némelykor megfejel egy-egy családtag a bölcsességével. Számos vita és ellentét a szereplők magukkal hozott származásából, neveltetéséből adódik, de amikor ...
További információk

Freud díványának titokzatos alakjai

Kép
  Mikkel Borch-Jacobsen dániai születésű filozófus, a seattle-i Washington Egyetem oktatója Freud pácienseiről írt érdekfeszítő könyvet. A szerző a pszichoanalízis, a hipnózis és a pszichiátria történetének elismert kutatója, aki ezen munkájában Freud számos ismert eseteinek alanyairól rántja le a leplet és ismerteti meg az olvasókat a gyakran csupán becenéven, vagy monogramjukról ismert húsvér emberekkel. Vajon kiket takart, leplezett Freud? Ki volt a Patkányember , a Farkasember, Dóra, a kis Hans és sorstársaik? Borch-Jacobsen harmincnyolc portrén keresztül mutat be harmincnyolc élettörténetet a fellelhető források tükrében. A könyv nem csupán   az életrajzi elemekre szorítkozik, de röviden ismerteti a páciensek felmenőit, szüleit, életkörülményeit és azon alapszituációt, közeget, amelybe beleszülettek. Ezután kifejti magánéletüket, szakmai pályájukat, valamint pszichésen kóros állapotuk megjelenését, a Freud előtti kezelésüket és megállapított kórképüket. Ezt követően b...
További információk